2008. február 27., szerda

Önismeret

[2008. febr. 27.]

Az én lelkigyakorlatom a színház,
Zen ülésem a mozdulat,
Gyónásaim ti vagytok, drága barátok,
Feloldozásom szerelem.
gsdf

Ez minden...

[2008. febr. 27.]

Ez minden alkalommal rám tör:
a játszhatnék.
Te szeretsz, s azt mondod:
hát játsz!
De a játékhoz játszótárs is
szükséges.
És te apu vagy, aki leengedett
a térre ugyan, de nem szaladgál
már velem.
Keressek egy játszótársat tán?
S mit kezdesz akkor velünk?
Pedig én vágyom rá, hogy
cigánykerekezzünk a boldogságtól,
és fűszálat rágcsálva virággal
ajándékozzuk meg egymás pillanatát...
hogy hemperegjünk...
s némán öleljük át: a másikat...
gsfdg

A nyitott kalicka

[2008. febr. 27.]

Azt írtam, hogy a nőstény
vágyból él, vágyba harap.
S így van ez a költővel is.
Eleven, húsig-lélekig ható
élményből írok,
mint ahogy egy színész
barátom mondta:
"Éljetek, hogy legyen mit
eljátszanotok!"
Hát élünk mind. Lángolunk,
hogy aztán megpihenjünk
egy-egy apró némaságban.
fsdg

Maradás

[2008. febr. 26. - délben, a Kossuth téren]

Én hazudtam.
De sírok veled is.
Fogalmam sincs, hogy ez neked mennyire fáj.
Szakítani nem könnyű,
így sem.

A maradás értékén gondolkodom.
Mit jelent maradni?
Kitartani valaki mellett, nagyon soká?
Ez maga a csönd.

Nem tudok mit írni.

...

Száll a madár ágról ágra -
Száll a szívem vágyból vágyba.
Mit jelent maradni?

...

A maradás csöndjébe sikított
bele az a szombat éjszaka.

Mit jelent az igazi?
Megtalálni az igazit -
Hisz te igazán szeretsz
s igazából én is szeretlek.
Akkor mi összetartozunk?

...

Sokszor éreztem magam inkább
a lányodnak, mint
szerelmesednek.
Tanítvány a tanár ölén.
Sokszor éreztem: öreg vagy, s
én még harsány tavaszomat éltem.
Éreztem szeretsz, és tanítasz
és én akartam tanulni tetőled.
És most egyszerre szeretnék
menni, s maradni,
mert olyan, mintha apámat
cserélném játszópajtásra épp -
De miért?
Ő némán szeret, s büszkén nézi,
amint ifjú örömtől virágzik e nő,
ki szerelmesen szabad,
és ott van, ha tanácsa kéne épp - -
Téged nem tudlak lecserélni.
gsdfs
...

Tudsz te még engem szeretni?
Tudsz te tanítani még?

Továbbmenni az úton.
De az út, előbb-utóbb
maradást jelent.

Boldognak lenni egy másik
ember boldogtalansága árán?
Hol van itt a szabadság?

Könnyeid fájnak.
Könnyezem.
Én sem értem, mi történt.

...

Eldöntöttem, hogy téged is elhagylak
egy újabb, éledő vágy okán.
De láttam a mérhetetlen
szomorúságot szemedben, mit
szakításunk tényén érzel,
és ismét megszerettelek.
Lehet, hogy a változás, mi
minden dolgok természete,
most a kívül helyett
bennem kell történjen?
Hogy a szűntelen lezárás és
újrakezdés állandóságot teremtett?

Az úton levés - mondtam már -
maradást jelent egy ponton.
S a változás így az állandó
megtalálását?
Ez az, ami állandó!
Én mindig vágyni fogok el
és mindig várni az újat.

...

Te vadkan! Buddhista vadkan.

A fedeletlen turmixgép már megint
óriási szemetet csinál.


T


Fiatal felnőttek

[2008. febr. 26.]

Ki nem mondott szavak átka
Fiatal felnőttek csatája
Lássatok, hisz szemetek van!

...

Ezek csak szavak. De
lehet, hogy te voltál az igazi?
S én hagytam, hogy kisétálj azon
az ajtón, és bezárd magad mögött.

Vagy nincs olyan, hogy igazi?

...

S így leszünk fiatal nőkből
idővel 30 éves szinglivé -
Tele elvárásokkal, aggályokkal,
és a vággyal, hogy gyereket
ringasson karunk, miközben
folyton mást ölelt.

...

Kibaszott hosszú idő felépíteni,
s egy pillanat alatt szertefoszlik.
Egyetlen szó elég.
Egyetlen...

Feleséget a 30-as pasiknak! -
kiabáltam fennhangon
néhány éve még.
Hát így történik?
Ezért?

...

Szerintem legalább annyira
szar maradni ott, hol
egykor szerettétek egymást,
mint továbbállni, ha
feltámad a szél.

Legyen áldott mind, ki maradni
tud!

...

Mi lesz most velünk?
Ezt összetörtem már.
hgfhsfd
hsk

2008. február 24., vasárnap

Streets

[2008. febr.23.]

Walking on the street with you
Thinking of another you
Shame on me! I'm cheeting you -
gsgf

2008. február 22., péntek

[Vagy] A döntés

[2008. febr.22.]

Egy napon, a két ifjú kínai titán azon tanakodik, hogyan tegyék próbára az öreg kínai bölcset. Az egyiküknek az az ötlete támadt, hogy fogjanak egy madarat, vigyék a bölcs elé a tenyerükbe zárva, s kérdezzék meg a bölcset, tudja-e, mi van a kezükben. Ha netán kitalálja az öreg bölcs, hogy madár van a tenyerükben, akkor pedig kérdezzék meg tőle, hogy él-e az a madár, vagy már halott? S ha azt mondja, halott, akkor elengedik a madarat, mert mégis él, ha pedig azt, hogy él, akkor összenyomják a tenyerükben a madarat, s máris halott… És a bölcsnek így se, meg úgy se lesz igaza.

Így is történt, a két ifjú titán fogott egy kismadarat, s a tenyerükbe zárva
járultak a bölcs elé, s kérdezi az egyikük:

Na, öreg kínai bölcs, tudod-e, mi van a kezemben?

- Igen, ifjú kínai titánom, egy madár van a te kezedben.

- Rendben, öreg bölcs, node azt tudod-e, hogy él-e ez a madár, vagy már halott?

- Ifjú kínai titánom, ez a döntés, a te kezedben van.



Pillantás

[2008. febr.22.]

Hány ember nézett az imént velem együtt az égre?
S hány madár szárnya csapódott a légben?
Vajon hol jársz most?

ghj

2008. február 20., szerda

[Vagy] Ambivalens vallomás

[2008. febr.20.]

Fiatal férfiakba vagyok szerelmes.
Fiatal felnőttekbe, akik előtt
épp nyílik ki az élet.
Akikben toporzékol a vágy.

Zolit szeretem, mert öreg.
S mert érzem, hogy nagyon
megszeretett már.
És úgy gondolom, szüksége
van rám... mert beteg, és
haldoklik, ha nem foglalkozom vele.
Egyébiránt pedig, egyszer már
döntöttem. Persze, meggondolhatom
magam, de most inkább
dolgozom.

Dolgozom, mert itt a sóhaj még velem,
hogy egy fiatal szerelem
elragad magával egy napon,
mert egymást látjuk már csupán,
és mert boldogok vagyunk.

Még Zolit szeretem.
Fiatal férfi a szerelmem.
gfsdgfds

[Vagy] Játékapuka

[2008. febr.20., Bp., 24-es villamos]
villamoson írtam, sütött a nap...

Újra Pán Péter lettem:
nem akarok felnőni soha!
Örökre középiskolás,
örökre szerelmes vagyok.
Örökre egyetemista,
ki csak létezik - van -
mert a létezés boldogság.
Nem növök, csak vagyok.
Szerelmes Pán Péter.
Játékapukát akarok!
dfg


[Vagy] És úgy is

[2008. febr.20., Budapest, 24-es villamos]

Élmények és vágyódások
sok cifra érzelem
talán el kéne tűnnöm egy időre -

Kolostorba, hogyne
egyszerűbb volna tán
elbújni minden elől -

Kolostorba, hol nincsenek
nők és nincsenek férfiak
csak fehér fal és imádság -

Meditálj, ülj, bújj el!
Ez egyszerűbb volna tán
hogy tiszta legyél mindig -

Költözz inkább az Orczy útra,
kurvák és szegények közé
és maradj tiszta akkor,

mikor utánadköpnek az utcán.
És szeress, és maradj
tiszta úgy is -

És ölelj, és éld át a vágyat,
mert közös élmény, és maradj
tiszta úgy is -

Kolostorban bár, egyszerűbb volna
bújócskát játszani - -
gfds

2008. február 19., kedd

[Vagy] Szuka

[2008. febr.19.]
Baszdühös rémálmok testemen
S te egyre csak simogatsz nyájasan!
Nyugalom -
Nincs viszonyítás.


I'm Christin, by the way.
I came from America.


Párna-nyálban fuldokló fegyelem
S te egyre csak nyöszörögsz - öreg vagy!

Nyugalom -
Nincs viszonyítás.


And she is a girl actually, but dressed in blue.
Her name is: Autumn.
hgdf
hgfd

[Vagy] Nőstény

[2008. febr.18.]
Előhívtad a nőstényt bennem.
Hisz pont ez volt a dolgod.
S lám, túl jól sikerült, s dolgavégezetlen
a nőstény még mindig itt tombol,
nyüszít velem, ha férfit
érez - férfit, ki ellöki,
mert fél.
Tisztelet. Hűség. Lojalitás.
Szavak. Szavak. Szavak!
Ezek a nőstényt nem érdeklik már,
ő vágyból él, vágyba harap.
Most várunk mindketten, ő is
meg én is, ki bírja tovább.
Énbennem a nőstény, csókjában
én magam...
Fél a férfi. Fél.
Ám nélküle magam is fél vagyok.
S csak egyet látok: éhesek vagyunk,
megannyian.
fgsdgsd

2008. február 8., péntek

[Vagy] Ajtók előtt

[Bakelit MAC, 2008. febr.7.]

Miért van az, hogy ma minden ajtó zárva van?
Hogy ott állunk, és nem nyílik.
És rángatom, cibálom, és semmi...
És nem nálam van a kulcs.
S akinél a kulcsok vannak, az nincs itt.
Azt nem zavarja, hogy mi van az ajtóval.
Azt nem tudni, hol van.

Végre szerzünk egy kulcsot, és kinyílik
az egyik ajtó, akkor bejutunk...
S mögötte újabb ajtó, s az az ajtó ismét zárva van.
ZÁRVA!

Miért van az, hogy ma minden ajtó zárva van?
Miért kell az ajtókra zár?
És az újabb ajtót egy újabb kulcs nyitja, s az előbbi
kulcs már mit sem ér.
S az újabb kulcs egy újabb embernél talán,
de azt már senki nem mondja el ma nekünk...

Ma minden ajtó zárva volt.
Órákon át.
S mi csak álltunk, és ültünk, és vártunk, és az
eső csak esett órákon át...
gfdsg